A napból érkező sugárzás láthatatlan ultraibolya (UV) sugárzást tartalmaz. Az UV-sugárzás károsítja a bőrt, ami hosszú távon a bőr rákos megbetegedéseit okozhatja. A bőrrák világszerte a leggyakoribb rákos megbetegedés a túlnyomórészt fehér bőrű népesség körében, előfordulása drámai mértékben megemelkedett az utóbbi évtizedekben. Feltételezések szerint ez az emelkedés leginkább a testből kevesebbet takaró ruházatot népszerűsítő divatirányzatoknak köszönhető, valamint az életmódban bekövetkezett azon változásnak, hogy megnőtt a szabadtéri tevékenységekkel töltött idő, a napozás népszerűvé válásának és a napbarnított bőr iránti vágynak, amihez hozzátartozik a mesterséges UV-források, például szoláriumok használata.

A bőrráknak különböző típusai léteznek. A melanóma (más néven „fekete bőrrák”) a pigmenttermelő sejtekből indul ki, és habár ez a legkevésbé gyakori típusú bőrrák, ez a legagresszívebb is, amely nem kecsegtet jó kilátásokkal, ha későn észlelik. A nem melanómás bőrráknak két fő típusa van: a bazálsejtes karcinóma (BCC) és a laphámsejtes karcinóma (SCC) („fehér bőrrák”). A BCC világszerte a leggyakrabban előforduló bőrrák a fehér bőrű népesség körében. A BCC terjedése (áttétele) nagyon ritka, de előfordulhat a test fedetlen felületein, mint például az arcon. Az SCC kevésbé gyakori, de halálos lehet, ha a rák a test más részeire is átterjed, mielőtt észrevennék.

Az UV-sugárzásnak való kitettség sok kedvezőtlen hatást fejt ki a bőrre, amelyek közül a legközvetlenebb hatások a barnulás és a leégés.