Nem. Az átlagos európai népességben előforduló rákbetegségek kis töredéke, ami esetleg a sugárterhelés számlájára írható, talán 1–2%, a népesség sugárterhelése legnagyobb forrásának tudható be, nevezetesen a diagnosztikai célú orvosi vizsgálatoknak és a természetes háttérsugárzásnak, elsősorban a radonnak.

Fenyegetőnek érzékeljük a sugárzás olyan mesterséges forrásait, mint az atomenergia-termelés, vagy a radioaktív hulladékok szállítása és elhelyezése, vagy a radioaktív anyagokkal kapcsolatos balesetek, amelyeknek a média nagy figyelmet szentel. Az esetek nagy többségében azonban a sugárzás és a radioaktív anyagok megfelelő hatósági szabályozásával, az egészségügyi szférában a megfelelő klinikai döntések meghozatalával, valamint kellő odafigyeléssel a beltéri radonszintekre, összességében nagyon alacsonyan tartható a sugárterhelés és az azzal összefüggésbe hozható rákos megbetegedések kockázata. A sugárzás és a radioaktivitás ipari alkalmazását szigorú rendeletek szabályozzák. Rendes üzemi körülmények között nagyon alacsony a népesség ilyen forrásokból származó sugárterhelése. Az olyan nukleáris létesítményektől, ahol radioaktív anyagokat tartanak, biztonsági intézkedéseket, valamint vészhelyzeti intézkedési terveket követelnek meg, amelyek a közelben élő emberek tájékoztatására és védelmére vonatkozó előírásokat is tartalmaznak.

4. ábra Sugárzási források

Forrás: A ec.europa.eu/research/energy/euratom/index_en.cfm?pg=fission&section=protection engedélyével átvéve, elérés: 2014. március 10.