A munkahelyeken, így a közönséges irodákban és boltokban is, ugyanúgy lehet magas a radonszint, mint az emberek otthonaiban. A munkahelyi radonterhelést a munkáltatónak foglalkozás-egészségügyi kockázatként kell kezelnie. A munkahelyi radonszintek szabályozásához szükséges intézkedések általában hasonlóak azokhoz, amelyeket otthon megteszünk; ezek részét képezi annak ellenőrzése, hogy a munkahely olyan térségben helyezkedik-e el, ahol nagyobb a magas radonszintek mérésének valószínűsége, és amennyiben igen, akkor az intézkedések magukban foglalják a munkahelyi radonszint mérését is. A magas munkahelyi radonszint általában ugyanolyan módszerekkel csökkenthető, mint amelyeket az emberek az otthonaikban alkalmaznak.
- Mit jelent a „sugárzás”? Milyen fajta sugárzás létezik?
- Mi a radon? Milyen típusú rákbetegségeket okozhat?
- Hogyan tudhatom meg, hogy mekkora a radonterhelés mértéke az otthonomban?
- Hogyan csökkenthetem a radonszintet az otthonomban saját magam és a családom védelme érdekében?
- Hogyan tudhatom meg, hogy mekkora a radonterhelés mértéke a munkahelyemen? Szükség esetén hogyan csökkenthető a munkahelyi radonszint?
- A dohányosok esetében, illetve azok esetében, akik régebben dohányoztak, magasabb a radonterhelés kockázata?
- A radonon kívül hogyan vagyok még kitéve ionizáló sugárzásnak?
- Mekkora az ionizáló sugárzásból származó rák kockázata?
- Mikor van szükség az ionizáló sugárzással szembeni védekezésre?
- Aggódnom kell az ionizáló sugárzás eredményeképp kialakuló rák kockázata miatt?
- Aggódnom kell a röntgensugarak eredményeképp kialakuló rák kockázata miatt?
- Jelent-e kockázatot a rák kialakulásának szempontjából a nem ionizáló sugárzás, mint a villanyvezetékekből származó elektromágneses mezők, a mikrohullámú sütőkben használt mikrohullámok, a vezeték nélküli technológiákhoz használt rádióhullámok?