A természetben előforduló rostos ásványok csoportja, amelyek jelenleg vagy a múltban fizikai vagy kémiai tulajdonságuknak köszönhetően kereskedelmileg hasznosak vagy hasznosak azok voltak. Az azbesztet épületek szigetelésére használják, valamint számos olyan termék alkotórésze, mint a tetőzsindely, vízvezetékcsövek, tűzoltó takarók, műanyag töltőanyagok, valamint gépkocsikhoz való tengelykapcsolók és fékbetétek, tömítések és alátétek.
Az azbeszt fő formái a krizotil (fehér azbeszt) és a krokidolit (kék azbeszt). Egyéb formái az amozit, antofillit, tremolit és aktinolit.

Az azbeszt terhelés a rostok belégzése során jelentkezik:

• elsősorban a munkakörnyezet szennyezett levegőjéből;
• a legmagasabb szintű terhelés egyéb nyersanyagokkal történő összekeverés, valamint az azbeszt tartalmú termékek csiszolószerszámmal történő száraz vágása során jelentkezik;
• azbeszt tartalmú termékek beüzemelése és használata, valamint járművek karbantartása közben is jelentkezhet terhelés;
• továbbá az azbeszttel dolgozó munkások ruháin hazavitt rostok is terhelést jelenthetnek.

Az Európai Unióban ma már tiltott az azbeszt használata; sok épületben azonban még mindig jelen van porló krizotil és/vagy más típusú azbeszt tartalmú anyagok, amelyek karbantartás, átépítés, eltávolítás vagy bontás során továbbra is azbeszt terhelést okoznak. A krizotilt továbbá súrlódó anyagokban, textilekben és egyéb alkalmazások során is használják.