Két félreértést kell tisztázni azzal kapcsolatban, hogy ténylegesen hány rákos megbetegedést okoznak a környezetben előforduló vegyi anyagok.

Először is, a legnagyobb kockázatot az éveken át tartó nagy terhelés jelenti, például a munkával kapcsolatos terhelés, ami a rák kockázatával jár, nem pedig az ennél sokkal alacsonyabb kockázatok, amik az ugyanezeknek a vegyi anyagoknak környezeti szinten való kitettségből erednek.

Másodsorban a „kockázat” mást jelent az egyén tekintetében, és mást az egész népesség tekintetében. A légszennyezés vagy a passzív dohányzás által okozott tüdőrák kockázata, ami az egyén számára viszonylag alacsony kockázatot jelent, a teljes népesség körében jelentős számú rákos megbetegedést eredményezhet, ha sok ember van kitéve a kockázatnak, míg a munkavállalók egy viszonylag kisebb csoportjának nagymértékű terhelése a rák magas kockázatát eredményezi a kockázatnak kitett egyének körében, a teljes népességben viszont csak kis számú rákos megbetegedést jelent.