Füstölt dohánytermékek. Európában a füstölésre szánt dohánytermékek többnyire a cigarettákat, szivarokat, szivarkákat, cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohányt és a pipadohányt foglalják magukban. A füstölés során másodlagos dohányfüst is termelődik: a cigaretta vagy más dohánytermék égő végéből kibocsátott füst, amelyhez általában társul a dohányzó ember által kilélegzett füst. A másodlagos dohányfüst nemdohányzók általi belélegzése akaratlan dohányzásnak minősül. |
|
Cigaretta |
Bármilyen, papírba vagy nem dohányalapú anyagba csomagolt dohányrúd; füstszűrővel vagy füstszűrő nélkül; ízesített változatban is kapható; kb. 8 mm átmérőjű és 70– 120 mm hosszú. |
Sodort cigaretták |
Egyénileg, kézzel sodort cigaretták cigarettapapírba csomagolt finomra vágott dohányból; kevesebb dohányt tartalmaznak, mint az iparilag gyártott típusok (kb. 0,4– 0,75 gramm). |
Szivar |
Bármilyen, dohánylevélbe vagy más, dohányt tartalmazó anyagba csomagolt dohányrúd. Különböző típusai vannak: kis szivar, szivarka, normál szivar, prémium szivar. Vannak olyan kis szivarok, amelyek füstszűrősek, és alakjuk a cigarettákéhoz hasonlít. |
Pipadohány |
A pipa dohányzásra szolgáló eszköz, ami a dohányt tartó fejrészből, valamint a szopókából (csutorából) áll, amelyeket egy vékony, üreges szár köt össze. A pipákat gyakran nagy gonddal kezelik, és a pipázáshoz használt vágott dohányt úgy keverik, hogy olyan ízárnyalatokat érjenek el, amelyek nincsenek meg más dohánytermékekben. |
Vízipipadohány |
A vízipipát általában melasszal vagy más anyagokkal ízesített vagy erjesztett dohány szívására használják. A dohányt szén égetésével melegítik fel, a füst pedig lehűl, miközben áthalad a vízen a csőbe majd a szopókába, ahonnan aztán belélegzik. |
Füstmentes dohánytermékek, a használat módja szerint. Az olyan dohánylevelek, amelyeket nem égetéssel használnak fel, az orron vagy a szájon át használhatók. |
|
Orron át |
A dohányt füstöléssel szárítják, majd érlelik, és száraz, por formájúvá dolgozzák fel; ez a száraz tubák. A száraz tubákot kis fém- vagy üvegszelencékben árulják. Használata Európában igen ritka (az Egyesült Királyságban használatos), az orrlyukakon át lélegzik be. A száraz tubákpor szájon át is alkalmazható. |
Szájon át |
Európában a füstmentes dohány használata abból áll, hogy a dohányt a szájba veszik az ajkak vagy az arc és az íny közé, és rágják vagy szopogatják egy bizonyos ideig. Megkülönböztetjük a rágódohányt, aminek egy adagja kb. golflabda méretű és többnyire rágják, valamint a szopogatni való dohányt, aminek egy adagja ennél sokkal kisebb, és nem rágják, csak a szájban tartják. A skandináv országokban újabb füstmentes dohánytermékeket is használnak, ilyen a svéd snüssz vagy a svéd nedves tubák, ami dohányt tartalmazó kis tasakokból áll (tasakos tubák). Svédországban a férfiak kb. 21%-a fogyaszt füstmentes dohányt szájon át. Ugyanakkor az európai lakosság kevesebb, mint 2%-a használ szájon át fogyasztott dohánytermékeket. |
Szálas dohány |
Levegőn szárított, száruktól megfosztott, vágott vagy csomós szivardohánylevelek, amelyeket csíkokra vágott dohány formájában ömlesztve csomagolnak. A legtöbb márka édesített és édesgyökérrel ízesített, és jellemzően dohányzacskókban árusítják. A leveles dohány magas cukortartalmú (kb. 35%). Egy csipet dohányt tesznek az arc és az alsó ajak közé, általában a száj hátsó részébe. Vagy elrágják, vagy csak a szájban tartják. A nyálat kiköpik, vagy lenyelik. |
Nedves tubák / Snüssz |
A dohányt vagy levegőn vagy füstöléssel szárítják, majd finom részecskékre („finomra vágott”) vagy csíkokra („hosszú szálú”) dolgozzák fel. A dohány szárait és magjait nem távolítják el. A nedves tubákot vagy ömlesztve árulják, vagy pedig apró, használatra kész tasakokban. Egy csipetnyi vagy tasaknyi tubákot helyeznek a szájba, az ajak vagy az arc és az íny közé. A nyálat le lehet nyelni, de inkább kiköpik. |
Bétel, hozzáadott dohánnyal |
A bételt leginkább az Európában élő kisebbségi csoportok használják, különösen az Egyesült Királyságban letelepedett, Közép-, Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsiából származó migráns közösségek. A bétel dohánnyal, ismertebb nevén pán vagy paan, négy fő alkotórészből áll: (i) bétel levél, (ii) arékadió, (iii) oltott mész és (iv) dohány. A dohány lehet nyers, napon szárított vagy pörkölt, amit finomra vágnak vagy porrá törnek, megillatosítanak, felforralnak, majd pépet készítenek belőle, rózsavízzel vagy parfümmel illatosítják. A végterméket a szájba veszik és rágják. |
Maras |
A maras Törökország délkeleti vidékein széles körben elterjedt füstmentes dohány, különösen Kahramanmaraş és Gaziantep városokban. A napon szárított dohányleveleket először porrá törik, majd fahamuval keverik össze, különösen tölgyfa, diófa vagy szőlőtőke hamujával. Ezután a keveréket vízzel permetezik, nedvesítik. A keverékből egy keveset az alsó ajak nyálkahártyája és az íny közé helyeznek 4–5 percre. Ezt naponta többször megismétlik; vannak, akik még alvás közben is a szájukban tartják a port. |
- Milyen dohánytermékeket használnak Európában?
- A dohányzás rákot okoz? A rákbetegségek hány százalékát okozza a dohányzás?
- A dohány minden formában rákot okoz?
- Milyen rákkeltő anyagok vannak a dohányban?
- A nikotin rákot okoz?
- Más tényezők módosíthatják a rák dohányzással összefüggő kockázatát? Mi történik, ha alkoholt iszom és dohányzom is?
- A vízipipázás biztonságos?
- Csökkenthetem a rák kialakulása vagy a rákos megbetegedésből adódó elhalálozás kockázatát, ha abbahagyom a dohányzást?
- Mit tehetek azért, hogy leszokjak a dohányzásról?
- Mit tehetek azért, hogy leszokjak a füstmentes dohány használatáról?
- Csökkenthetem a rák kockázatát azzal, hogy kevesebb cigarettát szívok?
- Mi az elektronikus cigaretta (e-cigaretta)?
- Az e-cigaretta kevésbé káros, mint a hagyományos cigaretta?
- Milyen következményei lehetnek, ha megpróbálok leszokni a dohányzásról?
- Az, hogy én dohányzom, befolyásol másokat is a dohányzásban?
- A dohányzás gyakoribb a népesség bizonyos alcsoportjaiban?