A dohányzás a legtöbb magas jövedelemmel rendelkező országban jelentős mértékben hozzájárul az egészségügyi egyenlőtlenségek kialakulásához. A dohányzás szerte a világban gyakoribb a hátrányos helyzetű csoportokon belül, ideértve az alacsony foglalkoztatási, képzettségi vagy jövedelmi szintű csoportokat, a munkanélkülieket és az egyedülálló szülőket. A lakosság más, különösen érzékeny csoportjait képezik a hajléktalanok, a mentális egészségügyi problémákkal küzdők és a fogvatartottak. Bizonyos országokban az etnikai kisebbségeken belül figyelhető meg a dohányzás magas aránya.

Különösen törekedni kell arra, hogy a dohányzás visszaszorítására irányuló beavatkozások elérjék azokat a veszélyeztetett népességcsoportokat, amelyekben magas a dohányzás aránya.