A bélrák magában foglalja a vastagbélrákot és a végbélrákot, és colorectalis rákként is szokták emlegetni. A bél belső fala folyamatosan megújuló sejtekből áll. Előfordulhat, hogy ezek a sejtek túl gyorsan nőnek, és sejtcsomót alkotnak, amit bélpolipnak nevezünk (más néven adenoma). A polip nem bélrák (általában a polipok jóindulatúak), de az évek során rosszindulatú daganattá alakulhat át. Rosszindulatú daganatnak azt nevezzük, amikor a rákos sejtek képesek átterjedni más testrészekre is onnan, ahol eredetileg megjelentek. A rák kialakulásának kezdetén jellemzően nincsenek tünetek több héten vagy hónapon át, bizonyos esetekben még akár ennél hosszabb ideig sem. Aztán a rák előrehaladtával a gyakori első tünetek közt szerepel a végbélen keresztül történő vérzés, a székletürítési szokások megváltozása (például elhúzódó hasmenéses időszakok), valamint a vérszegénység, ami fáradékonyságot okozhat.

A férfiak és a nők egyaránt ki vannak téve a bélrák kockázatának. Az Európai Unióban a bélrák a harmadik leggyakoribb rákbetegség, és a rákbetegségekben történő elhalálozások között a második leggyakoribb halálok, amely a 2012-es becslések szerint 345 000 új eset megjelenéséért és 150 000 elhalálozásért tehető felelőssé. Az Európai Unióban minden 20 ember közül 1 esetében bélrák alakul ki az élete folyamán. A bélrákkal diagnosztizáltak között 10-ből 8 ember 60 éves kor felett van. A bélrákkal diagnosztizáltak között 10-ből 5 ember belehal a betegségbe; az elhalálozás kockázata csökken, ha a rákot szűrővizsgálat során észlelik.