A szűrés célja a bélrák (illetve a bélrákhoz vezető állapotok) észlelése korai stádiumban, amikor még jó esélye van annak, hogy a kezelés sikeres lesz. A bélrák szűrésére két módszer létezik:
- A székletben nyomokban előforduló vér kimutatására szolgáló vizsgálat - a fekális okkult vérteszt.
- A bél belsejének vizsgálata a szigmoidoszkópia vagy a kolonoszkópia elnevezésű vizsgálatok során (béltükrözés).
A fekális okkult vérteszt (FOBT) egy biokémiai teszt, amelynek során a székletmintából a vér nagyon kis mennyiségei is kimutathatók; ezek a mennyiségek olyan kicsik, hogy nem is láthatóak szabad szemmel (az „okkult” vér itt „rejtett” vért jelent). Az Európai Unióban ez a leggyakrabban használt módszer a bélrákszűrés során. A székletben lévő okkult vér kimutatásának (FOBT) két módja van: a gvajakolos fekális okkult vérteszt és az immunkémiai székletvérteszt (FIT). A két vizsgálat a székletminták gyűjtésének és elemzésének módjában különbözik egymástól. A gvajakolos fekális okkult vértesztet és az immunkémiai székletvértesztet saját otthonunkban elvégezhetjük. A szűrőkészlet segítségével egyszerűen gyűjthetők apró székletminták. A mintákat laboratóriumban vizsgálják meg.
A szigmoidoszkópia és a kolonoszkópia olyan orvosi eljárások, amelyek során egy hosszú, rugalmas, keskeny átmérőjű csövet használnak, amelynek az egyik végén apró optikai lencse van. A csövet a végbélnyíláson keresztül felvezetik a bélbe annak érdekében, hogy megnézzék a bél belsejét, és kimutassák a rák vagy egyéb betegségek, mint például a polip által okozott elváltozásokat. A polipok a bél belsejében kialakuló kóros kinövések, amelyek bizonyos esetekben bélrákhoz vezetnek, ha nem távolítják el őket. Ha polipot találnak, az a legtöbb esetben fájdalommentesen eltávolítható a szűrővizsgálat közben. A kolonoszkópia lehetővé teszi a teljes vastagbél megvizsgálását. A szigmoidoszkópia csak a vastagbél alsó felének vizsgálatát teszi lehetővé, de gyorsabb, és nyugtatás alkalmazása nélkül elvégezhető, mindössze egy beöntés kell hozzá a bél előkészítéséhez (vagyis a vizsgálatot megelőző előkészítés során). Mivel a szigmoidoszkópia és a szűrési céllal végzett kolonoszkópia beavatkozással járó eljárások, magukban hordozzák súlyos komplikációk kialakulásának a kockázatát.
Ha a gvajakolos fekális okkult vérteszt, az immunkémiai székletvérteszt vagy a szigmoidoszkópia kóros eredményeket mutat ki, akkor kolonoszkópiát kell végezni, amelynek során a teljes vastagbelet megvizsgálják rákos elváltozás vagy polip jelenlétének kimutatása érdekében.
A szűrésnek a bélrákból eredő elhalálozás elkerülése terén kifejtett hatására irányuló vizsgálatok többségét 45–50 évesnél idősebb és 70–75 évesnél fiatalabb egészséges emberek bevonásával végezték el. A javasolt szűrővizsgálatok mindegyike hatékony a bélrákból eredő elhalálozás kockázatának csökkentése szempontjából. A vizsgálatok során a gvajakolos fekális okkult vérteszt és az immunkémiai székletvérteszt alkalmazásával végzett szűrésen való részvétel 20-30%-kal csökkentette a bélrákból eredő elhalálozások kockázatát; a szigmoidoszkópiás szűrővizsgálaton való részvétel a kockázatot kb. 50%-kal csökkentette. A kolonoszkópiás szűrővizsgálaton való részvétel a becslések szerint 30-65%-kal csökkenti a bélrákból eredő elhalálozás kockázatát, de az erre a becslésre vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyítékok korlátozottak.
A bélrák kialakulásának kockázata kb. 30%-kal csökkent a vizsgálatban résztvevők körében a szigmoidoszkópiás szűrővizsgálat esetében. Más szavakkal fogalmazva tehát, a szűrésen résztvevők körében 10 bélrákos esetből 3-at sikerült megelőzni. A kolonoszkópiás szűrés esetében a kockázat csökkenésének mértéke kb. 50-65%, de az erre a becslésre vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyítékok korlátozottak.