A másodlagos dohányfüst belélegzése korai halált és számos betegséget okoz. Tüdőrákot, szívkoszorúér-betegséget, légzőszervi megbetegedéseket okoz, és kedvezőtlen hatása van olyan betegségek esetén, mint például az asztma. Az olyan munkahelyeken dolgozók, ahol még mindig megengedett a dohányzás – ilyenek pl. bizonyos országokban a bárok és éttermek –, erősen ki vannak téve a másodlagos dohányfüstnek. Az Egyesült Királyságban a becslések szerint a másodlagos dohányfüst okozza a tüdőrákos megbetegedések 14-15%-át a nemdohányzók körében. Ez az arány magasabb lehet azokban az országokban, ahol a másodlagos dohányfüstnek való expozíció gyakoribb, mint az Egyesült Királyságban; ezek például azok az országok, ahol magasabb a dohányzás aránya, vagy magasabb az otthonokon belüli dohányzás előfordulásának aránya. Azok körében, akik soha nem dohányoztak (soha nem dohányzók), a másodlagos dohányfüstnek kitett személyek estében kétszer olyan magas a tüdőrák kockázata, mint azok esetében, akik nincsenek kitéve másodlagos dohányfüstnek.

A dohányzás csökkenti a magzat növekedését. Azok a terhes nők, akik cigarettáznak, átlagosan 150–250 grammal kisebb súlyú újszülötteknek adnak életet, mint a nemdohányzók. Az újszülöttek esetében az alacsony születési súly fokozott egészségkárosító hatásokkal társul. Ha az anya dohányzik, az a hirtelen csecsemőhalál, valamint akut légzőszervi és fül problémák fokozott kockázatával jár a gyermekek esetében.