A méhnyakrák a méhnyakban alakul ki, ami tulajdonképpen a méh bejárata a hüvely felől. Sok más rákbetegségtől eltérően, amelyek elsősorban idősebb embereket érintenek, a méhnyakrákos esetek csaknem fele a 35 és 55 év közötti nők esetében fordul elő, olyan életkorban, amikor a nők még aktívan el vannak foglalva karrierjükkel és a családjukkal. Az Európai Unió jelenlegi tagállamaiban (EU-28) becslések szerint 2012-ben a méhnyakrák 34 000 új eset megjelenéséért és több, mint 13 000 elhalálozásért volt felelős. A méhnyakrákos esetek száma különösen magas az Európai Unióhoz 2003 után csatlakozó keleti és déli fekvésű országokban; például Romániában tízszer, Litvániában pedig hétszer annyi méhnyakrák miatti elhalálozásról számolnak be, mint Finnországban és Máltában, azokban az uniós országokban, ahol a legalacsonyabbak ezek a számok. A szélsőségesen nagy különbségek oka elsősorban abban keresendő, hogy az Európai Unióhoz nemrégiben csatlakozott országok közül sokban nem történt meg vagy nem megfelelően ment végbe a szervezett méhnyakrákszűrő-programok megvalósítása.

A méhnyakrákot szinte minden esetben a humán papillomavírus (HPV) okozza. A HPV nagyon gyakori vírus, ami legtöbbször szexuális érintkezés során terjed. A méhnyakrák korai stádiumaiban többnyire tünetmentes. Amennyiben vannak tünetek, ezek leggyakrabban szokatlan hüvelyi vérzés formájában jelentkeznek, ami szexuális együttlét után, a rendes menstruációs időszakok között, vagy menopauza után fordulhat elő.

A rendellenes vérzés nem jelenti azt, hogy Önnek biztosan méhnyakrákja van, de a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni, és ki kell vizsgáltatni. Ha az orvos méhnyakrákra gyanakszik, szakorvoshoz utalja Önt.

Ha a méhnyakrákot korai stádiumban diagnosztizálják, sebészeti eljárással általában hatékonyan kezelhető.